Erich Fromm: M�v�szet-e a szeretet?

M�v�szet-e a szeretet? Ha igen, akkor tud�st �s er�fesz�t�st ig�nyel. Vagy kellemes �rz�s, amit megtapasztalni a vaksors m�ve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencs�s, "beleesik"? Ez a k�nyvecske az el�bbi el�feltev�sen alapul, noha az emberek nagy t�bbs�ge manaps�g k�ts�gk�v�l az ut�bbi n�zetet vallja.
Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. �lnek-halnak �rte; boldog �s boldogtalan szerelmi t�rt�netek garmad�j�t n�zik v�gig a moziban, a szerelemr�l sz�l� b�rgy� dalok sz�zait hallgatj�k meg - azt azonban j�form�n senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.
Ezt a jellegzetes magatart�st k�l�nf�le, �nmagukban vagy egy�ttes er�vel hat� el�feltev�sek t�masztj�k al� �s tartj�k �letben. A szeretet l�nyeg�t a legt�bb ember abban l�tja, hogy �t szeretik, �s nem abban, hogy � szeret, hogy k�pes a szeretetre. A probl�ma ez�rt sz�mukra abban �ll, hogy mik�nt �rj�k el, hogy szeress�k �ket, hogy mik�nt legyenek szeretetre m�lt�k. Ezt a c�lt k�l�nb�z� �ton-m�don igyekeznek el�rni. Az egyik m�dszer - ezt f�leg f�rfiak kultiv�lj�k -, hogy az ember legyen sikeres, legyen annyi p�nze �s hatalma, amennyit csak t�rsadalmi helyzete lehet�v� tesz. A m�sik, ink�bb n�i m�dszer: a test �s az �lt�zk�d�s latba vet�s�vel v�lni vonz�v�. Tov�bb� vonz�v� tehetj�k magunkat �gy is - f�rfiak, n�k egyar�nt -, hogy kellemes modort saj�t�tunk el, �rdekesen t�rsalgunk, k�szs�gesek vagyunk, szer�nyek, j�indulat�ak. Azoknak a m�dszereknek legt�bbje, amelyek seg�ts�g�vel az emberek szeretetre m�lt�v� akarnak v�lni, megegyezik azokkal, amelyekkel sikeress� akarnak v�lni, "bar�tokra �s befoly�sra tesznek szert". Egy sz�, mint sz�z: a mi kult�r�nkban szeretetrem�lt�s�gon a legt�bb ember azt a kever�ket �rti, hogy valaki n�pszer� �s van szexepilje.
A m�g�tt a be�ll�totts�g m�g�tt, hogy szeretni tanul�s n�lk�l is tud mindenki, m�sodj�ra az az el�feltev�s rejlik, hogy a szeretet t�rgy �s nem k�pess�g k�rd�se. Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszer�; csak a megfelel� t�rgyat neh�z megtal�lni a szeretet�nkh�z vagy a szerettet�s�nkh�z. Ennek a be�ll�totts�gnak k�l�nf�le okai vannak, �s mindegyik a modern t�rsadalom fejl�d�s�ben gy�kerezik. Az egyik ok az a nagy v�ltoz�s, amely a huszadik sz�zadban a "szeretet t�rgy�nak" kiv�laszt�sa tekintet�ben v�gbement. A viktori�nus korban, ak�rcsak sok hagyom�nyos kult�r�ban, a szerelem jobb�ra nem spont�n szem�lyes �lm�ny volt, amely azt�n id�vel h�zass�ghoz vezetett.

Ellenkez�leg, a h�zass�g egyezm�ny volt - ak�r az �rdekelt csal�dok hozt�k l�tre, ak�r h�zass�gk�zvet�t�, ak�r pedig k�zvetlen�l a h�zasuland� felek; t�rsadalmi meggondol�sok alapj�n k�t�tt�k, a szerelemr�l meg felt�telezt�k, hogy majd csak megj�n, ha m�r a h�zass�g megk�ttetett. Az ut�bbi n�h�ny nemzed�kben a nyugati vil�gban �gysz�lv�n egyetemess� v�lt a romantikus szerelem fogalma. Az Egyes�lt �llamokban, mik�zben a konvencion�lis szempontok sem t�ntek el teljesen, hatalmas t�megek kutatj�k a "romantikus szerelmet", a szem�lyes szerelmi �lm�nyt, amely azt�n h�zass�gba torkollik. A szerelem szabads�g�nak ez az �j felfog�sa minden bizonnyal j�csk�n megn�velte a t�rgy jelent�s�g�t a funkci� rov�s�ra.

Szorosan �sszef�gg ezzel a t�nyez�vel a jelenkori kult�r�nak egy m�sik jellemz� von�sa. Eg�sz kult�r�nk a v�s�rl�kedven, a k�lcs�n�sen kedvez� csere�zlet eszm�j�n alapul. A modern embert az az izgalom teszi boldogg�, ami az �zletek kirakatai l�tt�n elfogja, meg az, hogy mindent megvesz, amit csak - k�szp�nz�rt vagy r�szletre- megvehet. Hasonl�k�ppen n�zi az embereket is. A f�rfi egy vonz� n�re, a n� egy vonz� f�rfira p�ly�zik. "Vonz�": ez rendszerint egy takaros k�szletet jelent a szem�lyis�gpiacon n�pszer� �s kelend� tulajdons�gokb�l. Hogy valakit �ppen mi tesz vonz�v�, az - testileg �pp�gy, mint szellemileg - az id�szer� divatt�l f�gg. A h�szas �vekben a vonz� l�ny ivott �s doh�nyzott, r�men�s volt �s cs�bos; manaps�g t�bb h�ziass�g �s szem�rem a divat. A tizenkilencedik sz�zad v�g�n �s a huszadik kezdet�n a f�rfinak illett er�szakosnak �s becsv�gy�nak lennie; manaps�g ny�jass�g �s t�relem k�v�ntatik meg t�le - ha vonz� "cikk" akar lenni.

Mindenesetre az az �rz�s, hogy szerelembe est�nk, csak olyan emberi �ru tekintet�ben alakul ki, amely bel�l van az �rucsere-lehet�s�geinken. �zletet akarok k�tni; a t�rgy legyen k�v�natos a t�rsadalmi �rt�k�re n�zve, �s egy�ttal �n is kelljek neki, ny�lt �s rejtett �rt�keim �s lehet�s�geim alapj�n. K�t szem�ly teh�t akkor szeret egym�sba, amikor �gy �rzik, hogy megtal�lt�k a piacon kaphat� legjobb t�rgyat, figyelembe v�ve a saj�t csere�rt�k�k korl�tait. A kiakn�zhat� rejtett lehet�s�gek, ak�rcsak ingatlanv�s�rl�s eset�n, gyakran ebben az �zletk�t�sben is jelent�keny szerepet j�tszanak. Egy piaci ad�sv�telre orient�lt kult�r�ban, amelyben az anyagi siker az els�rend� �rt�k, nem meglep�, ha a szerelmi viszonylatok ugyanazokat az �rucseremint�kat k�vetik, mint amelyek az �ru- �s a munkaer�piacot korm�nyozz�k.

Arra a feltev�sre, hogy szeretni tanul�s n�lk�l is tud mindenki, harmadj�ra az a t�ved�s vezet, hogy �sszekeverj�k a kezdeti �lm�nyt, amikor beleszeret�nk valakibe, azzal a tart�s �llapottal, hogy szerelmesek vagyunk bele. Ha k�t ember, aki idegen volt - mint mindny�jan -, egyszer csak led�nti a k�zt�k lev� falat, �s szoros k�zels�get �rez, egynek �rzi mag�t, az egys�gnek ez a pillanata az �let egyik legfelvillanyoz�bb, leglelkes�t�bb �lm�nye. Kiv�lt rendk�v�li �s csod�latos olyan embereknek, akik addig mag�nyosan, elszigetelten, szeretet n�lk�l �ltek. A hirtelen meghitts�gnek ezt a csod�j�t gyakran megk�nny�ti, ha szexu�lis vonzalommal �s beteljes�l�ssel p�rosul vagy kezd�dik.

A szeretetnek ez a fajt�ja azonban term�szet�n�l fogva muland�. A k�t ember alaposan megismeri egym�st, mind t�bbet �s t�bbet vesz�t csod�latoss�g�b�l, m�g szemben�ll�suk, csal�dotts�guk, k�lcs�n�s unalmuk el nem puszt�tja a kezdeti lelkes�lts�g v�gs� maradv�nyait is. Eleinte azonban mindezt nem tudj�k: rajong�suk hevess�g�ben, abban, hogy "meg�r�lnek" egym�s�rt, szerelm�k hevess�g�nek bizony�t�k�t l�tj�k, holott esetleg csak kor�bbi mag�nyoss�guk m�rt�k�t bizony�tja.
Ez a n�zet - hogy semmi sem k�nnyebb, mint szeretni - mindm�ig az uralkod� felfog�s, b�rmilyen nyomaszt�an nyilv�nval� is az ellenkez�je. Aligha van m�g egy tev�kenys�g, m�g egy v�llalkoz�s, amely olyan v�rmes rem�nyekkel �s kil�t�sokkal indul �s m�gis rendre olyan kudarcot vall, mint a szeretet. Ha b�rmely m�s tev�kenys�ggel ez volna a helyzet, az emberek moh�n igyekezn�nek kider�teni a kudarc okait �s megtanulni, hogyan csin�lhatn�k jobban - vagy felhagyn�nak vele. Mivel ez ut�bbi a szeretet eset�ben lehetetlen, a kudarcon alighanem csakis �gy lehet fel�lkerekedni, ha megvizsg�ljuk az okait, �s elkezdj�k tanulm�nyozni a szeretet jelent�s�t.

Els� l�p�sk�nt tiszt�ba kell vele j�nn�nk, hogy szeretni m�v�szet, �ppen �gy, ahogy �lni is m�v�szet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyan�gy kell elj�rnunk, mint amikor b�rmely m�s m�v�szetet vagy mesters�get akarunk elsaj�t�tani, mondjuk zen�t, fest�szetet, �csmesters�get vagy az orvosi, a m�rn�ki tudom�nyt.

Melyek a sz�ks�ges l�p�sek a m�v�szetek �s mesters�gek elsaj�t�t�s�ban?
A tanul�s folyamat�t c�lszer� k�t r�szre osztani: egyik az elm�leti, m�sik a gyakorlati tud�s megszerz�se. Ha el akarom saj�t�tani a gy�gy�t�s m�v�szet�t, el�sz�r tiszt�ba kell j�nn�m az emberi testre �s a k�l�nb�z� betegs�gekre vonatkoz� tudnival�kkal. Ha mindezt az elm�leti tud�st megszereztem, m�g kor�ntsem vagyok beavatva a gy�gy�t�s m�v�szet�be. Ennek csak akkor leszek a mestere, ha sok gyakorlattal a h�tam m�g�tt az elm�leti tud�som �s a gyakorlati tapasztalataim v�g�l egybeolvadnak az intu�ci�mban - ami minden m�v�szet birtokl�s�nak a l�nyege. De az elm�let �s a gyakorlat elsaj�t�t�s�n k�v�l egy harmadik t�nyez� is sz�ks�ges : a m�v�szet birtok�ba jutni csak szenved�lyes akar�ssal lehet; semmi a vil�gon nem lehet fontosabb, mint a m�v�szet. Ez egyar�nt �rv�nyes a zen�re, az orvosl�sra, az �csmesters�gre - �s a szeretetre. �s tal�n itt lapul a v�lasz a k�rd�sre, hogy a mi kult�r�nkban mi�rt olyan ritk�n pr�b�lj�k meg az emberek, nyilv�nval� kudarcaik ellen�re, elsaj�t�tani ezt a m�v�szetet: hi�ba a m�lys�ges v�gy a szeretetre, szinte minden m�st fontosabbnak tekintenek a szeretetn�l: sikert, tekint�lyt, p�nzt, hatalmat - szinte minden energi�nk arra haszn�l�dik el, hogy megtanuljuk el�rni ezeket a c�lokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet m�v�szet�t.

Lehets�ges volna, hogy csak azokat a dolgokat �rdemes megtanulni, amelyekkel p�nzhez vagy tekint�lyhez juthatunk, �s hogy a szeretet, amely "csak" a l�leknek v�lik haszn�ra, de a modern �rtelemben haszontalan, a szeretet f�ny�z�s, �s nincs jogunk sok energi�t pazarolni r�? B�rmint legyen is, a k�vetkez�kben a szeretet m�v�szet�t fogom t�rgyalni, az eml�tett feloszt�s szerint: el�sz�r a szeretet elm�let�t taglalom - ez fogja kitenni a k�nyv nagyobbik r�sz�t; m�sodszor pedig a szeretet gyakorlat�t - m�r ami keveset a gyakorlatr�l mondani lehet itt �pp�gy, mint b�rmely egy�b ter�leten.