Els� �s utols� szerelmem 

Az els� szerelmet nem lehet elfelejteni. Tiszt�n eml�kez�nk az �rz�sre, amikor nem �rdekes, mit hoz a j�v�. Amikor tanul�s helyett csak �br�ndozunk. A r�zsasz�n j�v�r�l, az �rz�sr�l, R�la. R�la, aki olyan, mint egy romantikus reg�nyh�s. Legal�bbis akkor �s ott olyannak hissz�k.

K�s�bb azt�n kider�l, a szerelem nem mindig olyan egyszer� �s mindent els�pr�, mint a filmekben. De nem is ez a l�nyeg. Eltelhet �t �v, t�z �v, vagy m�g t�bb, mindig �rezni fogjuk, hogy k�l�nleges, csod�latos volt. �rtatlan. Tiszta. �szinte. �s visszahozhatatlan. De mi van akkor, ha feln�tt fejjel, �rettebben, �jra tal�lkozunk? Fellobbanhat �jb�l a l�ng? Vagy csak a nosztalgia, az eml�kek k�tnek �ssze?
– Ezeket a k�rd�seket �n is annyiszor f�ltettem m�r magamnak – folytatja a t�preng�st Fanni, �s hogy zavar�t leplezze, belet�r hossz� sz�ke haj�ba. – De ne szaladjunk ennyire el�re, ink�bb kezdem az elej�n. Tizen�t �ves voltam, amikor el�sz�r tal�lkoztunk, � tizenh�t. K�sz f�rfinak t�nt a korombeli fi�khoz k�pest. A legjobb bar�tn�mn�l t�lt�ttem a vas�rnapot, �cs�r�gt�nk a kertben, �s pletyk�ltunk. M�r egy �r�ja besz�lgett�nk, amikor l�ttuk, hogy a szomsz�d n�nihez vend�gek �rkeztek. Magas, izmos, k�k szem�, sz�k�sbarna fi� sz�llt ki az aut�b�l. Teljesen megbabon�zott. Bar�tn�m egyb�l �szrevette, felesleges az iskol�r�l, az oszt�lyt�rsakr�l besz�lnie, �gyse tudok r� figyelni. Ez�rt ink�bb B�lintr�l, a szomsz�d fi�r�l kezdett mes�lni. Mondanom sem kell, ittam a szavait. N�h�ny perc m�lva azt is el�rulta, minden h�tv�g�n megl�togatj�k a nagymam�t. T�bb se kellett, vas�rnapokra kib�reltem Timi�k nyug�gy�t. Ilyenkor kint �lt�nk a kertben, �s v�rtuk, vagyis �n v�rtam, hogy �szrevegyen minket a nagy �. De csak nem akart �szrevenni.
A negyedik h�tv�g�n a nagymam�ja �tk�ld�tt B�linttal egy t�l ribizlit a kertb�l Timi anyuk�j�nak – Fanni f�lugrik az asztalt�l, �s egy kopottas f�zettel t�r vissza. – N�zd, a napl�mban piros bet�s �nnep lett ez a nap! J�nius 12. BESZ�LGETTEM VELE – olvasom a v�r�s filccel �rt hatalmas bet�ket. – A hetedik mennyorsz�gban �reztem magam. V�gre megt�rt a j�g. Ha lehet, m�g jobban v�rtam a vas�rnapokat. Ilyenkor eg�sz d�lut�n egy�tt voltunk, besz�lgett�nk, nagyokat s�t�ltunk, cukr�szd�ba j�rtunk, kert�szkedt�nk a nagymam�j�val. Egy �vig tartott a tiniszerelem. Az �retts�gi ut�n B�lint Debrencenbe ment az orvosi egyetemre. Azt hittem, v�ge a vil�gnak. A bar�tn�im sz�rakozni j�rtak, �n otthon �ltem, �s sajn�ltam magam. Egyed�l gubbasztottam a bes�t�t�tett szob�ban, �s szenvedtem. V�g�l csak t�l�ltem valahogy ezt a nagy trag�di�t – nevet. – A k�vetkez� bar�tomat m�g hozz� hasonl�tgattam, de az �retts�gi, a felv�teli, az �j k�rnyezet hat�s�ra siker�lt visszat�rnem a realit�shoz.

A f�iskol�n megismerkedtem egy fi�val, aki B�lint sz�ges ellent�te volt. Nem volt olyan kisportolt, olyan j�k�p�, de nekem tetszett. Ugyan Zsoltot nem �rdekelt�k a filmek, a m�v�szet, de j�kat besz�lgett�nk, �s mindig �rdekl�dve hallgatott engem. �gy �reztem, s�nen van az �letem. A j�v�t tervezgett�k, milyen lesz az esk�v�nk, h�ny gyereket szeretn�nk. Egy dologban azonban nagyon k�l�nb�zt�nk: Zsoltinak a p�nz volt a legfontosabb dolog az �letben. Sokszor mondogatta, hogy el�g nek�nk egy gyerek. Azt is neh�z lesz ruh�zni, mert ugye, ha nem akarjuk, hogy cs�folj�k, csak a legdr�g�bb ruh�kba �lt�ztethetj�k majd. �ppen ez�rt a tan�ri diplom�j�val egy multic�gn�l helyezkedett el, �s reggelt�l estig robotolt. H�tv�g�n tr�ningekre j�rt, ny�ron nem vette ki a szabads�g�t, mert szerinte addig kell p�nzt keresni, am�g az ember fiatal. De mindezzel nem t�r�dtem, mert azt hittem, ezt is majdcsak megoldjuk valahogy. Rep�ltek az �vek.
Ez m�r a negyedik ny�r itthon, egyed�l – �v�dtem egy d�lut�n a fotelban t�tlenkedve, amikor megcs�rrent a telefon. Timi h�vott, aki az�ta is a legjobb bar�tn�m. – Leugrunk a bar�tokkal a Balatonra. Nincs kedved vel�nk tartani? – k�rdezte. Gondolkod�s n�lk�l igent mondtam. V�gre egy kis kikapcsol�d�s.

Telepakolt h�tizs�kkal �csorogtam a megbesz�lt helyen, �s matektan�r l�v�n azt sz�molgattam, hogy f�r�nk be ennyien ennyi zs�kkal k�t aut�ba. �szre se vettem, hogy a t�bbiek bepakoltak az aut�kba. Timi bar�tja hozz�m l�pett: – Mindj�rt ide�r a haverom, nagy gond volna, ha te az � kocsij�val menn�l? Elinduln�nk, mert m�g meg�lln�nk v�s�rolni – mondta. Nekem teljesen mindegy volt, kivel megyek, csak induljunk m�r. M�g szerencse, hogy nem messzire megy�nk. Napozni akarok, �s f�rdeni – gondoltam. �s ott maradtam egyed�l.
Hangos f�kcsikorg�s, ajt�csap�d�s, simogat�an �des, d�rm�g� hang: – Bocs, hogy k�stem. V�gigszaladt a h�tamon a hideg. Nem mertem r�n�zni, csak a cip�j�t b�multam bamb�n, mert nem akartam csal�dni, nem akartam r�d�bbenni, hogy egy idegen �ll velem szemben, hinni akartam m�g egy-k�t m�sodpercig, hogy � az, t�nyleg �, B�lint, a szerelmem. H�nyszor hallottam �lmomban ezt a hangot… A l�bam remegett, kivert a v�z. Az nem lehet. Biztos hallucin�lok. Vagy napsz�r�st kaptam? Egyik sem. � volt. Nem tudom, mi t�rt�nt velem. Mi ez a gyenges�g, ez a sz�d�l�s? M�g mindig hat�ssal van r�m? Vagy csak az eml�kek t�rtek el�? Mi�rt nem sz�lt nekem Timi, hogy B�lint is j�n? Val�sz�n�leg nem v�letlen�l ker�ltem az � kocsij�ba. No, csak �rj�nk oda! Majd kapnak t�lem! – cik�ztak a gondolok az agyamban.
J� ideje utaztunk m�r, mire magamhoz t�rtem. Eleinte csak n�m�n �lt�nk egym�s mellett, szorongva, feszengve, azt�n el�t�rtek bel�l�nk a szavak. Megtudtam, hogy id�k�zben orvos lett bel�le, seb�sznek k�sz�l. B�r pillanatnyilag jobban �r�ltem volna egy kardiol�gusnak, mert a sz�vem �gy kalap�lt, majd kiugrott a hely�r�l. Feleleven�tett�k a r�gi sz�p id�ket, az �gyetlenked�seinket, a suta ismerked�st, az els� cs�kot. Kider�lt, hogy B�lint m�r az els� napon kisz�rt mag�nak, ott a kertben, csak nem mert megsz�l�tani. A nagyij�t k�rte, tal�ljon m�r ki valamit, hogy �tj�hessen hozz�nk. �gy ker�lt el� az a t�l ribizli.
Sajnos, hamar meg�rkezt�nk. T�l hamar ahhoz, hogy megk�rjem, mondjon valamit a mag�n�let�r�l. Mi�rt nem Timbuktuba utaztunk? M�g a fi�k a s�trat �ll�tott�k, Timi elmes�lte, � is csak ma reggel tudta meg, hogy B�lint is vel�nk tart. Az utols� pillanatban d�nt�tt az utaz�s mellett, egy hossz� �s cs�nya v�l�per van m�g�tte. �t �vvel ezel�tt elvette egyik csoportt�rs�t, mert a l�ny terhes lett. A sz�l�s ut�n n�h�ny h�napig tartott a boldogs�g. Nemsok�ra megjelent egy fi�, aki azt �ll�totta, � a gyerek apja. Az apas�gi vizsg�lat neki adott igazat. B�lint teljesen kiborult, �gyv�det keresett. A fi�k ez�rt h�vt�k el �t is, hogy egy kis lelket �ntsenek bel� – magyar�zta Timi.

Csod�s k�t hetet t�lt�tt�nk egy�tt. Siker�lt kiz�rnunk a k�lvil�got. Nagy kir�ndul�sok, naplemente, t�bort�z, badacsonyi borok. Tin�dzser �lmaimban sem volt ennyi romantika. M�gsem t�rt�nt k�zt�nk semmi. Ott, akkor nem. Tal�n nem is voltunk m�g felk�sz�lve r�, �s nekem ott volt Zsolt. Hazament�nk, �s csendben elm�lt a ny�r. N�ha felh�vott, �zenetet k�ld�tt, �reztette, hogy gondol r�m. De soha egyetlen sz�val sem s�rgetett, nem k�rt, hogy hagyjam el a f�rjem, r�gjam fel a h�zass�gom.
Szeptemberben kezd�d�tt az iskola, peregtek a dolgos napok, de m�g mindig nem tal�ltam a helyem. Hetek teltek el, mire �sszeszedtem minden b�tors�gomat, �s le�ltem Zsolttal. Elhagylak, mondtam neki csendesen, �s � nem is igen tiltakozott. Nem tudtam, v�r-e m�g r�m B�lint, vagy sem, hogy egym�s� lehet�nk-e valaha, vagy sem. De abban biztos voltam, nem folytathatom a megszokott �letem.
Viszonylag gond n�lk�l, gyorsan lezajlott a v�l�per�nk. A b�r�s�gi v�gz�s napj�n este felh�vtam B�lintot, �s csak annyit mondtam, szabad vagyok. Azon az �jszak�n lettem el�sz�r az �v�. Az els� �s rem�lem, utols� szerelmem�, akinek szenved�lyes cs�kjaira nyolc hossz� �vet kellett v�rnom.