Tal�n a legt�bbsz�r emlegetett fogalom, melyet igaz�n pontosan senki sem tudott meghat�rozni. Viszont mindannyiunkat �rint� t�ma, mivel mindenki saj�t tapasztalataira hivatkozva szak�rt�nek v�li mag�t a k�rd�sben, �s megingathatatlan v�lem�nye van a szerelemr�l. M�r amennyiben val�ban a szerelemr�l besz�l �s nem valami m�sr�l, amelyet f�lre�rt�sb�l szerelemnek tekint. A kutya itt van eltemetve. Ugyanis a szerelem ritka adom�ny, sokan eg�sz �let�ket le�lik an�lk�l, hogy egyszer is tal�lkoztak volna vele. Ilyen tekintetben hasonl�t az orgazmushoz, b�r az tanulhat�, a szerelem viszont nem.

Ez ut�bbi p�rhuzamom kor�ntsem v�letlen, ugyanis a szerelemnek a szexushoz, pontosabban a testi v�gyhoz val� kapcsol�d�sa igen jelent�s. Term�szetesen akad pl�t�i szerelem is, mely mell�z minden testis�get, de ez kik�nyszer�tett �llapot, m�g akkor is, ha net�n nem �nsz�ntunkb�l lesz�nk akad�lyoztatva a testis�g l�trej�tt�ben. A szerelem ugyanis egyfajta ellen�llhatatlan inger, v�gyakoz�s, hi�ny�rzet valaki ir�nt, akit kisaj�t�tva magunknak szeretn�nk tudni. Semmik�ppen nem keverhet� �ssze a szeretettel, mely v�gyak �s hi�ny�rzet n�lk�l, ker�lve minden kisaj�t�t�st sug�rzik a szeretett szem�ly fel�. A szeret� ember �r�l m�sok szeretet�nek, mely az �ltala szeretett szem�ly fel� ir�nyul, mert l�nyegtelen sz�m�ra, hogy kit�l kapja meg a szeretett szem�ly a boldogs�got, �r�met, csak a c�l el�r�se a fontos.
Ezt a szerelem k�ptelen elfogadni. A szerelem kiz�r�lagoss�got k�vetel. A szerelmes ember azt szeretn�, hogy szerelme csak t�le kapja, kaphassa meg a t�k�letes boldogs�got. Ez egyfajta hi�s�g, �nz�s, mely hi�ba igyekszik „szent” c�lt el�rni, m�gis olyan eszk�zzel teszi, amit m�st�l elfogadhatatlannak tartana, el�t�lne. Sokszor tal�lkozunk olyan szerelmessel, aki elvakultan rajongva besz�l szerelm�r�l, �nn�n rajong�s�r�l, b�szk�n ecseteli kitart� odaad�s�t, m�g ha m�s kapcsolatban tal�lkozik ilyen magatart�ssal, akkor kritik�val illeti, kig�nyolja a szerelmeseket, akikben m�r �szreveszi azokat a hib�kat, amiket saj�t eset�ben k�ptelen.
A szerelem ilyen. Ez�rt is �hatatlan, hogy m�land�, mivel ez a rajong�s t�r�l minden benn�nk l�v� ellen�ll�st, kritik�t, �nv�delmi mechanizmust. Ez azonban kiz�r�lag a sz�ntiszta (vegytiszta) szerelemre vonatkozik, mely ritk�n j�n l�tre, s ha igen, akkor csak r�vid ideig – �r�kra, napokra, hetekre - takarja el a tudatunkat, m�rlegel� figyelm�nket. Ilyenkor k�ptelenek vagyunk figyelni int� jelekre, figyelmeztet� bar�ti j� sz�ra, �ntudatlanul k�vetj�k v�gyainkat. Szerencs�re ez az �llapot nem v�gleges, �gy feleszm�l�seinkkor j�n l�tre a k�tked�s, r�pke felh�k�l�s, hogy most mit is m�velek �ppen? Mit�l bolondultam meg ennyire, hogy eddigi �rtelmes emberb�l g�gy�g� idi�t�v� v�ltoztam? Mi�rt rajongok egy olyan ember�rt, akit norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt m�g v�letlen�l sem tudn�k szeretni ilyen-olyan hib�i miatt?
Ilyenkor j�n a neheze. Ki kell der�lnie, hogy val�ban � az az ember, aki az igazi p�rom, lelki, szellemi, testi t�rsam, vagy csak �rz�ki csal�d�s �ldozata vagyok? L�ssuk be, hogy az esetek t�bbs�g�ben erre eleinte, szerelmes �llapotunkban k�ptelenek vagyunk. F�leg az�rt, mert a rajong�s olyan er�s, annyira hat�sa alatt vagyunk az �lm�nynek, v�gynak, �rz�ki hat�soknak, hogy a hideg fejjel val� �tgondol�sra nincs es�ly�nk. A szomor� az eg�szben, hogy annyira elb�dulhatunk, hogy m�sok int�, figyelmeztet� jelz�seit sem vessz�k kell� s�llyal figyelembe �s az egy�b int� jelek felett is �tl�p�nk. Ilyenkor kevered�nk olyan, r�videbb-hosszabb kapcsolatba m�sokkal, melyekr�l ut�lag kider�l, hogy t�ved�sek voltak r�sz�nkr�l.
A helyes kezel�se a dolgoknak pedig nem t�l bonyolult. Mind�ssze annyit kell felm�rn�nk, hogy val�ban tudom-e �nzetlen�l szeretni azt az embert, nem t�r�k-e �ssze att�l, ha m�s is szeretni fogja, �s akkor is tudom-e tov�bb szeretni? K�pes vagyok-e a bar�tja is lenni, akivel minden, sz� szerint minden(!) probl�m�mat, gondomat, sz�gyenemet, v�gyaimat, k�njaimat, undoromat, f�lelmemet, elk�vetett b�neimet, k�ts�geimet, rajong�saimat, legf�ltettebb titkaimat megosztom �s elfogadom, meg�rtem az �v�it �s ezzel egy�tt szeretem? Tudok-e vele sz�momra fontos dolgokr�l besz�lni, �lvezem-e az �rtelm�t, tud�s�t, k�pess�geit, intelligenci�j�t, humor�t, tudok-e �gy nevetni, s�t, felszabadultan r�h�gni vele, mint ahogy azt a h�tk�znapjaimban is teszem �s viszont? �nmagam tudok-e maradni vele, vagy �talakulok m�ss� �s viszont? Ha igen, milyen pozit�v �s milyen negat�v v�ltoz�st hoz ez a kapcsolat bennem �s benne? Tudok-e vele hallgatni, csendben �lni? Hagy-e engem a hobbijaimnak �lni, korl�toz-e a mozg�somban, kedvtel�seimben �s viszont?
Hogy ez t�l hideg, t�l realista, elemz� attit�d a szerelemhez? Igaz. Viszont ahhoz, hogy igaz�n �szint�k lehess�nk egym�shoz, igaz�n szerethess�k a m�sikat ez is sz�ks�ges, s�t illik. Aki igaz�n szereti a m�sikat, nem teheti meg, hogy olyan helyzetbe sodorja, hogy �vek m�lt�n der�lj�n ki: nem �sszeill� p�rost alkotnak. Ez r�t �tver�se a szeretett f�lnek, felel�tlen, �nz�, agressz�v hozz��ll�s, m�rpedig ezekben a fogalmakban, magatart�sokban sehol sem lelhet� fel a m�sik a m�sik ir�nt �rzett tisztelet, felel�ss�g, szeretet. Nem tehetem meg a m�sikkal, hogy elrabolom az �veit, csak az�rt, mert a v�gyaimnak nem tudtam g�tat szabni. Ugyanis roppant szerelmesek lehet�nk egy hozz�nk nem ill� partnerbe is, ak�r �vekig is, mely azt�n �ltal�ban kegyetlen f�jdalmakat, s�r�l�seket okozva m�lik el. M�rpedig ha szeretem a m�sikat, hogy lehetn�k k�pes ilyen k�nt okozni neki? Felett�bb antagonisztikus ellent�t, m�gis rendre megtessz�k, k�nozva vele �nmagunkat �s szerelmeinket, mi t�bb, k�rnyezet�nket is, akikre kihat az �llapotunk.
Aki viszont a szerelm�t, v�gy�d� rajong�s�t k�pes kieg�sz�teni ezzel a f�lt�, figyel�, empatikus, elemz�, „leh�t�tt fej�” hozz��ll�ssal, az egy sokkal gazdagabb, tart�sabb szerelmet kap k�zhez: a szeretettel vegyes szerelmet. Ezek azok a ritka kapcsolatok, melyek egy �letre sz�lnak, m�r amennyiben a szeretett f�l val�ban a mi m�sik, v�gyott �s keresett kieg�sz�t�s�nk, p�runk, „fele”-s�g�nk. Ilyenkor val�ban �rtelmet kap a „h�z”ass�g fogalma, mely egy „h�z”ba terel k�t �sszetartoz� felet, melyben otthon �rezhetik magukat egym�sban, hogy eg�ssz� olvadva egys�get alkothassanak. Ez a mindenki �ltal keresett ide�l, mely m�gis kevesek saj�tja, legal�bbis a statisztik�k err�l �rulkodnak.
A statisztik�k ugyanis azt mutatj�k, hogy a h�zass�gok d�nt� h�nyada vagy v�l�ssal, vagy k�nyszerb�l val� (anyagiak, gyerekek, stb.) h�zass�gfenntart�ssal v�gz�dnek. Ezek z�me ennek az els� pillanatt�l fontos felel�ss�gteljes magatart�snak a hi�ny�ra vezethet�ek vissza. Kicsit olyan, mint a matematika vagy az �p�t�szet. Ha rossz az alap, valahol egy el�jel rossz helyre ker�lt, akkor a v�geredm�ny hib�s �s a h�z �sszed�l. Ne sp�roljuk el ostoba indokl�ssal ezt a fontos szakasz�t a szerelem kiteljesed�s�nek. A vil�g legnagyobb diszn�s�g�t k�vette el az, aki azt �ll�totta, hogy a szerelemhez nincs sz�ks�g tudatra, mert �ntudatlanul l�tezik. A mondat �nmag�ban igaz, azonban az alkot� figyelmen k�v�l hagyott egy fontos folyom�nyt: ezeknek a szerelmeknek a k�vetkezm�nyei d�nt� h�nyadukban rossz h�zass�gok �s csak elv�tve tart�s kapcsolatok!
A „mindennek �ra van” elv itt is megmutatkozik. Aki lesp�rolja a „k�telez�” penzumot szerelme elej�n, annak kalkul�lnia kell azzal, hogy a „sz�m�t�sai” csak ritk�n igazol�dnak be.
Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy a szerelem tart�ss�g�hoz �nzetlen szeretet kell. A szeretet azonban l�trehozhat�, tanulhat�, fejleszthet�, �polhat�. S�t, felel�ss�ggel �l� ember sz�m�ra k�telez� �polni, gyakorolni, mert a szeretet mindenre �tterjed a k�rnyezet�nkben, alapot adva a tart�san j� kapcsolathoz, illetve azon t�l eg�sz �let�nket m�s dimenzi�ba helyezi.

A bel�nk villan� szerelem teh�t fontos v�gy, jelz�s, mely ind�t�gombja lehet egy sokkal nagyobb �rt�k� �lm�nynek. Nem szabad lebecs�lni de t�l�rt�kel�se is komoly t�ved�sekhez vezethet. Kezelj�k hely�n �s �r�lj�nk, ha betoppan az �let�nkbe, mert ritka adom�ny, �s nagy lehet�s�g el�jele, mellyel okos ember b�lcsen igyekszik b�nni.